Magyar
Előfordulhat, hogy valaki úgy végrendelkezik, hogy a törvény szerinti örököseire semmit sem, vagy a törvény szerint járó örökségnél jóval kevesebbet hagy. Lehetséges az is, hogy az örökhagyó a vagyonát már életében elosztogatta, ezért hagyatékában már szinte semmi nincs. Ilyen esetekben lehet szó arról, hogy a törvényes örökösök bizonyos körben kötelesrészre jogosultak. Mennyi a kötelesrész? Ki kaphat?
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, akkor, ha az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.
A törvényes örökösök közül tehát csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg kötelesrész. Távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők vagy oldalági rokonok nem lehetnek kötelesrészre jogosultak.
A kötelesrészre való jogosultság legtipikusabb esete, amikor az örökhagyó végrendelkezik, és a végrendeletben nem a törvényes örökösre hagyja vagyonát.
Ilyen esetekben az a személy, aki a végrendelet hiányában örökös lenne, kötelesrészre tarthat igényt.
Ritkábban, de előfordul, hogy az örökhagyó még életében elajándékozza vagyonát, és ezzel lecsökkenti vagy kiüresíti a hagyatékot. A törvényes örökösök közül a fent felsoroltak ebben az esetben is előterjeszthetnek kötelesrészre való igényt.
A kötelesrész alapja
A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások többek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.
A kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást.
Nem tartoznak a kötelesrész alapjához az alábbiak:
Először a fent leírtak szerint meg kell határozni a kötelesrész alapját.
A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
Például, ha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a kötelesrésze 1/3 arányú lesz. Ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor őt 1/6 arányban illeti meg a kötelesrész.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - - - -
A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!
